Magyarországon egy természetes cím alkotórészei általában az irányítószám, a településnév, a közterület elnevezése, a közterület típusa, a házszám és a házszám alatti részek (épület, lépcsőház, stb.).
A történelmi hagyományok, a településszerkezeti változások, a helyi szokások és a különböző jogszabályi elvárások azonban ennél sokkal árnyaltabb képet eredményeznek a címek megadása terén.
A digitális adatfeldolgozás egyre inkább szükségessé teszi a címadatbázisok egységesítését, harmonizálását. Ezt ismeri fel egyre több megbízónk is, melynek eredményeként csak a múlt év folyamán több, mint 16 millió magyarországi cím tisztítását és validálását végeztük el nagy címnyilvántartásokat kezelő megrendelőink részére.
Irányítószám – település kapcsolódás
Magyarországon az a jellemző, hogy általában egy irányítószám körzet egy településsel rendelhető össze. Ezen túl még két kapcsolódási mód lehet az irányítószámok és a települések között.
Egy település több irányítószám körzetre oszlik. Ez főleg nagyvárosokban jellemző, illetve olyan településeken, amelyek korábban különálló települések összeolvadásával jött létre, vagy önálló belterülettel rendelkező különböző településrészekből áll.
Egy irányítószám körzet több településhez is tartozik (pl.: 7838) ez elsősorban aprófalvas térségekben, vagy közigazgatásilag korábban szoros kapcsolatban álló települések esetében jellemző.
Címadatbázisok kezelése esetén mindkét eset eredményezhet anomáliákat abban az esetben ha a címek feldolgozása és kezelése során csak az egyik vagy csak a másik jellemző kerül figyelembe vételre és nem összefüggésében kezelt az irányítószám – településnév paraméterpár.
Településrészek használata a település neveként
Címadatbázisok tisztítása során nagyon sok olyan címmegadással találkoztunk, ahol a településnév mezőben nem a Magyarországon ma hivatalosan létező 3155 település nevének valamelyike szerepel hanem egy településrésznek a neve (pl: Gárdony – Agárd, Tolna – Mözs), mely adatbázis összekapcsolásokkor (pl.: településsoros adatok elemzése, címadatok összesítése) problémát eredményezhetnek, ezeket egy címadatbázis tisztításakor célszerű egységesíteni, következetesen kezelni.
Megoldás lehet, ha a település és a településrész önálló adatmezőként kezelt az adatbázisban, pl.: Országos utcatörzs adatbázisokban így feldolgozott minden cím.
Régi nevek, átnevezések
Régi adatbázisok tisztításakor rendszeresen felmerülő probléma, hogy az adatbázis ma már nem használt utcaneveket is tartalmaz, olyanokat, melyek közben átnevezésre, összevonásra vagy megszüntetésre kerültek. Sok esetben az ügyfelek sem jelentik le az ilyen típusú változtatásokat szolgáltatóiknál, ami az adatbázisok karban tartása során további problémát eredményezhetnek. Az utóbbi pár évben az utcanevek tömeges változtatását eredményezte a “XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezésekkel kapcsolatosan tilalom” alá kerülő utcanevek kötelező átnevezése, illetve a KCR rendszer bevezetéséhez kapcsolódó előírások.
Egységes adatbázis változáskövetéssel
Az országos utcatörzs közterület 1-3 és cím 1-2 adatbázisai strukturáltan tartalmazzák Magyarország valamennyi településének minden hivatalos közterület elnevezését, az azokhoz tartozó házszám, illetve koordináta adatokkal. Az adatbázist már több, mint 10 éve fejlesztjük és frissítjük folyamatosan a felhasználói igények és saját tapasztalatok alapján. A legrészletesebb – cím2 adatbázis – képezi a címtisztító, címvalidáló, címkereső és geokódoló térinformatikai szolgáltatásaink alapját is.
A tapasztalatok alapján folyamatosan fejlesztjük azokat a cím referencia adatbázisainkat, melyek a legtöbb címanomália lekezelhetőségét is biztosítja.
Használja mindig a céljaihoz leginkább illeszkedő adatbázist vagy szolgáltatást. A lehetőségekről kérdezze munkatársainkat »