15
dec

Az Aranycsapat emlékezete az utcanevekben

Szerző: Címadatbázis, DSM-10, Geokódolás, HírekMég nem érkeztek hozzászólások

A magyarországi utcanevek elemzésével foglalkozó cikksorozatunk idei utolsó bejegyzését az Aranycsapat vizsgálatának szenteltük. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az egykori legendás csapat tagjait vajon megemlítik-e az utcanevek kiválasztása során, és ha igen: hol, melyik településeken?

31 utcanév az Aranycsapaté

Vizsgálatunk szerint 31 utca neve őrzi országosan az Aranycsapat tagjainak emlékét. Üllő és Balatonőszöd jár az élen, ott nevezték el a legtöbb utcát a csapat tagjairól. A csapattagok közül Puskás Ferenc a legnépszerűbb (10), őt követi Lóránt Gyula (3) és Zakariás József (3). Miskolcon a DVTK stadion melletti tér, míg Pécsett egy utca őrzi az Aranycsapat emlékét.

Golden_Team_1953

Tibor Erky-Nagy – FOTO:Fortepan — ID 13743: : „Golden Team 1953”. Engedély: CC BY-SA 3.0, forrás: Wikimedia Commons

Kötelező átnevezések és az Aranycsapat

Az utcanevek vizsgálata során érdekességként kiderült, hogy számos helyen a “XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezésekkel kapcsolatosan tilalom” alá kerülő utcanevek helyett választotta az önkormányzat at Aranycsapat valamelyik tagjának nevét, ilyenek pl:

Település Régi név Új név
Dombóvár Rajk László utca Buzánszky Jenő utca
Márok Kun Béla utca Puskás Ferenc utca
Perkáta Somogyi Béla utca Puskás Ferenc utca

Adatforrás

Az elemzések forrása az Országos Utcatörzs – Közterület név adatbázisa, mely települések szerint tartalmazza Magyarország valamennyi hivatalos közterület elnevezését a változások, átnevezések folyamatos követésével.

Utcanevekkel kapcsolatos érdekességekről itt olvashat »

4
dec
Nem lakott címek aránya Magyarországon

Nem lakott címek aránya – elemzésünk a Klubrádióban

Szerző: Címadatbázis, Címtisztítás, HírekMég nem érkeztek hozzászólások

Előző blogbejegyzésünk kapcsán, ami a lakott és nem lakott címek megoszlásáról szólt Magyarországon, ma délelőtt elhangzott egy riport a Klubrádió “Reggeli gyors” című műsorában.

A riport itt hallgatható meg:

A riportban elhangzó “Szentek megjelenése az utcanevekben” c. cikk itt olvasható »

Ha kíváncsi arra, hogy mely személyek neve szerepel a leggyakrabban a magyar utcanevekben, akkor a TOP 10 elnevezésről itt olvashat »

Ha további érdekességekre, elemzésekre kíváncsi Magyarország vonatkozásában elsősorban a közterület elnevezésekkel vagy Magyarország térképekkel kapcsolatban, akkor böngésszen blogbejegyzéseink között »

Ha gazdasági témájú, vagy a lakókörnyezeti különbségekre vonatkozó térképek érdeklik jobban, látogassa meg üzleti térinformatikával foglalkozó oldalunkat: www.geoindex.hu

Az elemzések forrása az országos utcatörzs – Magyarország egységes közterület és címadatbázisa.

 

 

3
nov
Nem lakott magyarországi címek típusai

Lakott és nem lakott címek aránya Magyarországon

Szerző: ArcMagyarország, Címadatbázis, Geokódolás, HírekMég nem érkeztek hozzászólások

Az urbanizációs folyamatok, a város és vidéki térségek egyenlőtlen fejlődése, a megközelíthetőség és a munkalehetőségek szerepe döntően befolyásolja a lakónépesség térbeli mozgását, elrendeződését. Ha csak a lakott és nem lakott magyarországi címek arányának változását vizsgáljuk, akkor is megállapíthatók bizonyos tendenciák és jellemzők a népességmozgással kapcsolatban.

KSH – A népesség területi megoszlásáról »

A térképen látható, hogy a nem lakott címek aránya igen egyenlőtlenül oszlik meg az országon belül. A legnagyobb egybefüggő tömböt a Balaton térsége alkotja, de nagyon sok település van a Nyugat-Dunántúlon, Somogyban, a Cserehátban és a Zempléni-hegységben is, ahol magas a nem lakott címek aránya. A települések térbeli sűrűsödéseiből a nem lakottság okaira is következtetni lehet: a felsorolt térségek hazánk kiemelt üdülőterületei vagy legelaprózottabb településszerkezetű térségei közé tartoznak.

Interaktív térképünk a nem lakott címek számáról és megoszlásáról Magyarországon itt érhető el »

Lakott vagy nem lakott?

Nem lakott címeknek azokat a címeket tartjuk, ahol a hivatalos lakcímnyilvántartás szerint nem volt bejelentett lakó. A valóságban ezek a címek természetesen még lehetnek lakottak, ahogy egy bejelentett lakóval rendelkező cím is állhat üresen, ez azonban ritkábban fordul elő.

Magyar címek érdekességei »

A nem lakott – bejelentett lakóval nem rendelkező –  címek száma évről évre nő Magyarországon. A lakcímnyilvántartásban szereplő címek aránya az összes címen belül országos átlagban 70%, azaz a címek 30%-án nem volt bejelentett lakó (2015 január). A nem lakott címek aránya területileg nagyon eltérő képet mutat, egyes térségekben jóval magasabb az arányuk mint máshol, ugyanakkor a nem lakottság mögött is igen eltérő tényezők játszanak szerepet.

Magyarországi címadatbázisokról bővebben »

Nem lakott címek típusai és megoszlása

A bejelentett lakó nélküli címek egy része üdülőként, második otthonként  idényszerűen használt lakásként funkcionál. Másik részük ténylegesen üresen és sokszor lakhatatlan állapotban áll a népességfogyás és elvándorlás következtében. Inkább a nagyvárosokra és főleg Budapestre jellemző, hogy a nem lakott címeken valamilyen vállalkozás működik, vagy a tulajdonosok albérletként hasznosítják az ingatlant. A 2011. évi népszámlálás idején a nem lakott lakások 80%-a ténylegesen üresen állt, 15%-ukat idényszerűen használták és 5%-uk nem lakásként hasznosult.

Interaktív térkép itt érhető el »

A térképen azok a települések lettek feltüntetve és típusokba sorolva, ahol a nem lakott címek aránya elérte az 50%-ot. Négy fő típust különböztettünk meg aszerint, hogy mi áll a magas nem lakottsági arány hátterében.

Interaktív térkép  itt érhető el a vizsgált települések típusairól Magyarországon »

Az elemzésben is szereplő települések egy részéről, azok helyzetéről és a kitörés lehetőségeiről bővebben az “Éledő falvak” weboldalon olvashat.

Átok vagy lehetőség?

A települések kategorizálása során figyelembe vettük az üdülők, a más célra használt lakások és az üresen álló lakások arányát, valamint a települések elhelyezkedését, közúti elérhetőségét, a népességszámot, a népességfogyás vagy gyarapodás mértékét, a szálláshelyek számát és a lakásállomány életkorát.

Címekhez köthető lakókörnyezeti jellemzők »

Elnéptelenedő aprófalvak, zsákfalvak

A nem lakott címek magas és folyamatosan növő aránya figyelhető meg az elnéptelenedő, elöregedő aprófalvakban. Ezek a települések jellemzően elszigetelt, kis lélekszámú törpe- és aprófalvak, elöregedő és erősen fogyó lakossággal. Nagy részük rossz megközelíthetőségű zsákfalu, távol a fő közlekedési útvonalaktól és vasútvonaltól. A népesség természetes fogyásával és az elvándorlással párhuzamosan megüresedő lakóházak állaga a használatlanság és a felújítások híján egyre inkább romlik, egy részük menthetetlenül az enyészeté lesz.

Elnéptelenedő térségekről itt olvashat »

Üdülőfaluvá váló falvak

A természeti, turisztikai potenciál kitörési pont lehet az elnéptelenedő települések számára.
Azok a falvak, amelyek látnivalókban gazdag környezetben, érintetlen természeti környezetben fekszenek és lakóépületeik megőrizték a népi építészet hagyományait komoly turisztikai vonzerővel rendelkeznek, megfelelő feltételeket nyújtva a falusi turizmus számára.

A falvak felvirágzását itt sokszor nem a helyi lakosság kezdeményezi, hanem a falvak értékeit felfedező városlakók, akik aztán nyaralónak, második otthonnak vásárolnak házat. Az ilyen “üdülőfaluvá váló” falvak különösen a Balaton-felvidéken, az Őrségben, Zemplénben és a Cserehát vidékén gyakoriak, de szinte minden hegy- és dombvidéki tájegységben megtalálhatók.

Az elnéptelenedő és az üdülőfaluvá váló falvak között nincs éles határ, a szerencsésebb helyzetű falvakban már több évtizede megindult a népesség kicserélődése, az üres lakóházakat ma már városlakók lakják, többnyire idényszerűen és sokan foglalkoznak szálláskiadással, ökogazdálkodással. Az átalakulás folyamatában a balaton-felvidéki települések (Balatonhenye, Dörgicse, Monoszló, Óbudavár, Szentbékkálla) járnak az élen, itt érhető nyomon leginkább a dezurbanizáció jelensége, amikor is a városlakók végleg elszakadnak a várostól és a falu állandó lakójává válnak.

Üdülőfaluvá váló zsákfalu

A szerényebb adottságú aprófalvakban a városlakók beszivárgása jóval kisebb mértékű, ugyanakkor az eldugott falvak ingatlanárai a  felkapottabb balaton-felvidéki árak töredéke,  ami elősegíti a falvak újjáéledését. Az aprófalvas Cserehátban (pl. Tornakápolna, Teresztenye), az Őrségben (pl. Magyarszombatfa, Velemér), Dél-Dunántúlon (Libickozma, Murga), Zemplénben (pl. Pányok, Mogyoróska) számos, idilli elhelyezkedésű, üdülőfaluvá váló zsákfalu található szépen felújított lakóházakkal.

Megyeszékhelyek elérési térképe »

Üdölőtelepülések

A nem lakott címek magas arányát adhatja az üdülőtelepülés jelleg. Itt a nem lakott címeket többnyire az idényszerűen lakott nyaralók adják. A nagy tavaink menti települések, így a Balaton körüli – helyenként a Balaton-felvidékig benyúlva -, a Velencei-tó, a Tisza-tó környéki települések nagyrészt ebbe a típusba tartoznak, ugyanúgy, mint a kisebb állóvizek körüli települések (pl. Orfű) többsége is. A természetes vizek mellett a gyógyfürdővel rendelkező, de más, központi funkcióval nem ellátott községek is ide tartoznak (pl. Borgáta), vagy a Mátra legtetején fekvő, több kisebb településrészből álló hegyi üdülőfalu, Mátraszentimre is.

A települések közös jellemzője, hogy létrejöttük valamilyen turisztikai vonzerőnek köszönhető. A legmagasabb nem lakottsági aránnyal az üdülőtelepülések rendelkeznek, több Balaton-parti településen a 80 %-ot is meghaladja.

Az elemzés forrása

A lakott és nem lakott címek területi megoszlásának elemzéséhez felhasználtuk:

Az elemzés alapjául szolgáló saját adatbázisokat, térképeket és szolgáltatásokat folyamatosan frissítjük és karban tartjuk, ezekről bővebben a “Termékek” menüpontban olvashat.

Témához kapcsolódó további elemzések, térképek »

28
okt
2003 - III. Hungarian GPS challenge - DSM-térkép

A GPS és a DSM-10 térkép közös történelme

Szerző: DSM-10, Frissítés, Hírek, TérképszolgáltatásMég nem érkeztek hozzászólások

“A műholdas helymeghatározás 25 éve Magyarországon” címmel került megrendezésre tegnap az a szakmai konferencia, melynek – többek között – célja volt annak bemutatása, hogy a GPS technológia 1990-es hazai megjelenése óta milyen széles palettán és szakmai felhasználással terjedt el hazánkban is.

A DSM-10 térkép a GPS fejlődés tükrében

A DSM-10 vektoros házszám mélységű Magyarország térképünk – mely a legtöbb ma elérhető térinformatikai adatbázisunk és szolgáltatásunk alapja – fejlődése párhuzamos a GPS hazai fejlődésének történetével, melynek mérföldkövei:

  • 1998 – DTA-50 alapokon nyugvó útgráf 18 magyarországi megyeszékhelyre, célja üzleti felhasználók számára az ügyfelek cím alapján történő térbeli elhelyezésének támogatása a banki szektorban.
  • 1999 – a térkép kibővítése összesen 77 magyarországi településre, a felhasználóbarát megjelenést és a tájékozódást itt már a háttérrétegek beépítése segíti és megjelenik a GeoX címtár webes cím és tematikus szolgáltatáskereső alkalmazás.
  • 2000 – Hobbi célú GPS-k megjelenése Magyarországon, a technológia kipróbálása a terepi adatgyűjtés során, DSM-4.0 már 328 településre, útkategóriák és irányítószámok megjelenése a térképben, online forgalomkorlátozás térkép készítése a PEMÁK részére.
  • 2001 – GPS használata a terepi adatgyűjtés során – track rögzítése kísérleti jelleggel, szerkesztett tematikus térkép a csatolt attributum adatok alapján.
  • 2003 – Magyarország MINDEN településére sarokponti házszámos térkép – DSM2003, kül és belterület egységes feldolgozása, térkép megjelenése a Magellán GPS-ben, III. Hungarian GPS Challenge térképi támogatása.
  • 2004 – Differenciális GPS technológia megjelenése a terepi adatgyűjtés során, A DSM térképek elérhetővé válnak a DigiTerra Explorerben.
  • 2005 – GoogleMaps indulása, ezzel egyidőben a DSM térkép pontossága már M=1:10 000 egységes sarokpontos házszámos térkép Magyarország teljes területére, kül- és belterületre is.
  • 2007 – DSM térkép kibővítése, navigációs adatok beépítése az él és csomópont adatbázisába.
  • 2008-2010 – DSM-10 térkép beépítése a nagy térképszolgáltatók adatbázisaiba: NavteQ, GoogleMaps, megindul az üzleti térinformatikai célú alkalmazások és szolgáltatások – GeoIndeX – fejlesztése.
  • 2011 – AntaresNav együttműködésben az EgérÚt – egyedi ingyenes navigációs szolgáltatás fejlesztése Magyarországra, ezzel egyidejűleg – Digitális Magyar Térkép I. díj.
  • 2015 – Online terepi adatellenőrzés és felmérés a technika nyújtotta lehetőségekkel, saját fejlesztésű tabletes alkalmazással – Surveycloud – , egyre bővülő webes alapú szolgáltatásfejlesztés.

 

21
okt

Szentek megjelenése a magyar utcanevekben

Szerző: Címadatbázis, Címtisztítás, Frissítés, Geokódolás, HírekMég nem érkeztek hozzászólások

Az országos utcatörzs – közterület adatbázis frissítése kapcsán új érdekességeket kerestünk a magyar közterület elnevezésekben. Egy korábbi blogbejegyzésben azt már megvizsgáltuk, hogy kik, vagy mely kifejezések fordulnak elő leggyakrabban a magyar közterületek nevekben (TOP 10 utcanév Magyarországon). Most arra voltunk kíváncsiak, hogy a szentekről milyen gyakran neveznek el valamilyen közterületet Magyarországon, íme az eredmény:

Legnépszerűbb és gyakran említett nevek

A legnépszerűbb szentjeink az egykori Árpád-házi királyok közül: Szent István, Szent László és Szent Imre.
Őket követi Szent Erzsébet, majd Szent János és Szent Gellért.
A tűzoltók védőszentjeként is ismert Szent Flórián a képzeletbeli toplista 7. fokán áll.

Az összesítés szerint majdnem ötven szent nevét őrzi valamilyen közterület, leginkább utca, tér vagy út, de neveztek el szentekről parkot, dűlőt, ligetet, sétányt és lépcsőt is, összesen 1021 esetben.

Icon
Szentek említése a magyar utcanevekben 14.53 KB

Az elemzések forrása az országos utcatörzs

Az elemzés forrása az országos utcatörzs – közterület adatbázisa, mely Magyarország minden településének valamennyi hivatalos közterület elnevezését tartalmazza települések szerinti bontásban a változások, átnevezések folyamatos nyomon követésével.

Tudjon meg többet az adatbázisról »

3/12
1234512