A GeoXRaszter térképsorozat tartalma 11 méretarányon keresztül ábrázolja Magyarország területét, a nagyítási szinttől függő és az arra optimalizált geometriai és tartalmi részletességgel és összetettséggel.

Térképi szintek és jellemző tartalmuk

A térképsorozat 11 szintjének egyes – mérettartomány szerinti – csoportjai kielégítik akár:

  • egy országos átnézeti vagy áttekintő térkép,
  • egy autóstérkép, majd
  • egy térségi – megye, járás vagy egyedi térségre vonatkozó – térkép,
  • egy várostérkép és végül
  • egy részletes utcatérkép

esetén felmerülő igényeket, mindezt egymáshoz illeszkedő, egymásra épülő, folyamatosan frissített adattartalommal.

Digitális méretarány

640 – 1 280 m/px, mely  az 1:2 400 000 – 1:4 800 000 méretarány tartománynak megfelelő térképi adattartalmat hordoz.

Tartalom

A térképen – nagymértékben leegyszerűsített geometriával – jelenítjük meg:

  • az országos főúthálózatot,
  • az államhatárt és a megyehatárokat,
  • a legfontosabb vízrajzi elemeket

beszúrási ponttal a nevük feliratozásával ábrázoljuk

  •  a megyeszékhelyeket és
  • az egyes nagyvárosokat.

.

Mintaképek a mérettartományból

Digitális méretarány

160 – 320 m/px, mely  az 1:650 000 – 1:1 240 000 méretarány tartománynak megfelelő térképi adattartalmat hordoz.

Tartalom

A térképen egyszerűsített geometriával jelenítjük meg

  • az országos főúthálózatot és az összekötő utakat (útszámok feliratozásával),
  • a vasúti fővonalakat,
  • az állam- és megye- és járáshatárokat,

A települések a belterületeket reprezentáló felületekkel, és nevük feltüntetésével szerepelnek (a méretarány engedte teljességgel).

Egyszerűsített rajzolattal jelenítjük meg továbbá:

  • a legfontosabb vízfelületeket,
  • az erdőket,
  • a nemzeti parkokat (nevükkel feliratozva), valamint
  • a határátkelőhelyeket.

A térkép hátterében árnyékolásos ábrázolásmóddal látszik egy domborzatmodell is.

Mintaképek a mérettartományból

Ez a térképi szint kiemelt jelentőségű a térképsorozatban, mert ez a nagyítási szint a térkép egyik alapjául szolgáló ArcMagyarország térinformatikai adatbázis referencia- és térképes ábrázolásának optimális méretaránya. A térképsorozat ezen tagjának nagyítási szintje megegyezik a hagyományos, papír-alapú autóstérképek, autósatlaszok legjellemzőbb méretarányával. A térkép tartalmát is ennek a célnak megfelelően határoztuk meg.

Digitális méretarány

80 m/px, mely az 1:302 000 méretaránynak megfelelő térképi adattartalmat hordoz.

Tartalom

A közlekedési elemek tekintetében a térképen ábrázoljuk:

  • az országos főúthálózatot és
  • a szakaszokhoz kapcsolódó útszámokat,
  • az autópálya csomópontokat,
  • az összekötő- és az áthajtási utakat,
  • a határátkelőhelyeket, valamint
  • a vasúti fővonalakat.

A közlekedési elemek esetén ebben a méretarányban már elkülönülő szintbeli megjelenéssel ábrázoljuk a hidakat, felüljárókat és alagutakat.

A közigazgatási adatok közül feltüntetjük:

  • az államhatárt,
  • a megyehatárokat – a megyenevek határra illesztett megírásával,
  • a járáshatárokat és
  • a településhatárokat.

Ebben a méretarányban megjelenítünk minden önálló települést a belterületet reprezentáló felülettel és a név feltüntetésével. Lehetőség szerint ábrázoljuk a településrészeket is nevük feltüntetésével.

A természeti elemek közül megjelenítjük:

  • a legfontosabb vízfelületeket és a jelentősebb vízfolyásokat ( egyvonalas elemként),
  • az erdőket,
  • a térkép hátterében domborzatárnyékolást,
  • a nemzeti parkokat és tájvédelmi körzeteket nevükkel.

Mintaképek a mérettartományból

A térképsorozat jelen nagyítási szintje a legalkalmasabb közepes méretű régiókat, megyéket, járásokat egyben ábrázoló területek egységes megjelenítésére és vonatkozó térképek előállítására.

Digitális méretarány

20 – 40 m/px, mely  az 1 : 75 000 – 1 : 151 000 méretarány tartománynak megfelelő térképi adattartalmat hordoz.

Tartalom

Közlekedési elemek tartalmazzák a teljes úthálózatot:

  • az országos közúthálózat objektumain túl,
  • a csomóponti fel- és lehajtó ágak,
  • a szervizutak,
  • a belterületi és a burkolatlan utakat feltüntetésével,
  • az útszámok és az áthajtási utak és főutak, jelentősebb terek neveinek megírásával,
  • a határátkelőhelyeket,
  • a vasútvonalak tipizálva, a menetrendi mező számának feltüntetésével és
  • a részletesebb méretarányban a vasútállomásokkal kiegészülve jelennek meg.

Minden közlekedési elemet elkülönülő szintbeli megjelenéssel ábrázolunk: hidakat, felüljárókat és alagutakat.

A közigazgatási adatok tekintetében feltüntetjük

  • az államhatárt,
  • a megyehatárokat (a megyenevek határra illesztett megírásával),
  • a járáshatárokat és
  • a településhatárokat,
  • minden önálló települést és minden településrészt, a belterületet, településrészt reprezentáló felülettel és nevének megírásával, valamint
  • a külterületi lakott helyeket, tanyákat, majorokat -a lehető legteljesebb mértékben és részletességgel – nevükkel és helyettesítő jellel.

A nagyobb méretarányban a belterületek mellet megjelenítjük a zárkerteket is.

Egyedi objektumok közül a részletesebb nagyítási szint esetén alaprajzos ábrázolással tüntetjük fel a kiemelt, nagyobb jelentőséggel bíró objektumokat, létesítményeket, mint például

  • stadionokat,
  • bevásárló-központokat,
  • egyetemi campusokat,
  • ipari parkokat.

A természeti elemek közül:

  • a legfontosabb vízfelületeket és a jelentősebb vízfolyásokat (egyvonalas elemként),
  • az erdőket,
  • a nemzeti parkokat és tájvédelmi körzeteket nevükkel.

Mintaképek a mérettartományból

A térképsorozat ezen méretaránya tartalmazza olyan részletességben és felbontásban a terepi objektumokat, mely kisebb méretű régiók, városkörnyékek, teljes települések (külterülettel) vagy településcsoportok megjelenítéséhez szükségesek.

Digitális méretarány

5-10 m/px, mely  1 : 19 000 – 1 : 38 000 méretarány tartománynak megfelelő térképi adattartalmat hordoz.

Tartalma

A közlekedési elemek vonatkozásában a térképen nagy pontossággal és részletes kategorizáltságban jelenik meg:

  • a teljes, országos közúthálózat,
  • a főutak,
  • a csomóponti fel- és lehajtó ágak,
  • a belterületi útszakaszok és a szervizutak,
  • a magánutak és a gyalogutak,
  • a jelentősebb burkolatlan utak és az elkülönített kerékpárutak.

Feliratozzuk a főutakat a rájuk vonatkozó útszámmal és nevükkel, de a helyi jelentőséggel bíró utcaszakaszok és – lehetőség szerint – a terek nevei is megjelennek. A részletesebb méretarányban már az utcák igen jelentős részének neve is látszódik feliratként. Az autópálya-csomópontok számai mellett azok neveit is feltüntetjük. Helyettesítő jelek alkalmazásával ábrázoljuk a körforgalmakat is.

  • a vasútvonalak kategorizálva, a menetrendi mezők számának feltüntetésével,
  • a vasútállomások és megállóhelyek.

Minden közlekedési elemet elkülönülő szintbeli megjelenéssel ábrázolunk, ilyenek a hidak, a felüljárók és az alagutak.

A közigazgatási adatok közül feltüntetjük:

  • az államhatárt,
  • a megyehatárokat a megyenevek határra illesztett megírásával,
  • a járáshatárokat és
  • a településhatárokat a településnevek határra illesztett megírásával,
  • minden önálló települést és minden településrészt, a belterületet, településrészt reprezentáló felülettel és nevének megírásával, valamint
  • a külterületi lakott helyeket, tanyákat, majorokat – a lehető legteljesebb mértékben és részletességgel – nevükkel és helyettesítő jellel.

Az épített fedettséget a belterületek, ipari területek, zártkertek és belterületi zöldfelületek differenciált ábrázolásával reprezentáljuk.

Egyedi objektumok közül alaprajzos ábrázolással tüntetjük fel a kiemelt, nagyobb jelentőséggel bíró objektumokat, létesítményeket (neveik feliratozásával), mint például:

  • stadionokat,
  • bevásárló-központokat,
  • egyetemi campusokat,
  • ipari parkokat.

A természeti elemek közül:

  • a legfontosabb vízfelületeket és a jelentősebb vízfolyásokat (egyvonalas elemként),
  • az erdőket,
  • a nemzeti parkokat és tájvédelmi körzeteket és -nagyobb méretarányban – a természetvédelmi területeket nevükkel.

A térképen egységes jelek használatával ábrázoljuk a határátkelőhelyeket és a benzinkutakat, valamint magyarázó megírások feltüntetésével a temetőket is.

Mintaképek a mérettartományból

A térképsorozat 2,5 m/px felbontású tagja a sorozat optimális, a DSM-10 digitális vektoros utcatérkép céljához, tartalmához, pontosságához és részletességéhez legjobban illő méretaránya. Ez a méretarány szolgál a részletes várostérképi tartalom reprezentálására.

Ezeken a nagyítási szinteken, a felhasznált forrásadatbázisok szinte minden eleme, a lehető legteljesebb tartalmi részletezettséggel és helyzeti pontossággal jelenik meg.

Digitális méretarány

1,25-2,5 m/px, mely az 1 : 4 700 – 1 : 9 400 méretarány tartománynak megfelelő térképi adattartalmat hordoz.

Tartalom

A közlekedési elemek közül a térképen nagy pontossággal, az egyirányúság jelölésével, a lehető legrészletesebb kategorizáltsággal és ennek megfelelően differenciált jelkulcsi elemekkel jelenik meg a teljes, országos közúthálózat:

  • a főutak,
  • a csomóponti fel- és lehajtó ágak,
  • a belterületi útszakaszok,
  • a szervizutak és a magánutak,
  • a gyalogutak, a sétálóutcák, a lépcsők,
  • a jelentősebb burkolatlan utak és
  • az elkülönített kerékpárutak.

A közlekedési elemek jellemzői:

  • az útszakaszokat és közterületeket – a lehető legteljesebb mértékben – ívre illesztett feliratokkal látjuk el,
  • a legnagyobb méretarányban Budapest területén feltüntettük a sarokponti házszámokat is.
  • az autópálya-csomópontok számai mellett azok nevei is szerepelnek.
  • a körforgalmakat ebben a méretarány-tartományban alaprajzos ábrázolásmóddal jelenítjük meg.
  • a vasútvonalak kategorizálva, eltérő jelkulcsi elemek használatával jelennek meg, a menetrendi mezők számait, a vasútállomásokat és megállóhelyeket is feltüntetjük, neveik megírásával csakúgy, mint a metróvonalakat és megállókat.
  • a közlekedési elemek szintbeliségének ábrázolásával jelennek meg a hidak, alul- és felüljárók és az alagutak.

A közigazgatási adatok közül feltüntetjük:

  • az államhatárt,
  • a megyehatárokat a megyenevek határra illesztett megírásával,
  • a járáshatárokat és
  • a településhatárokat a településnevek határra illesztett megírásával,
  • minden önálló települést és minden településrészt, a belterületet, településrészt reprezentáló felülettel és nevének megírásával, valamint
  • a külterületi lakott helyeket, tanyákat, majorokat – a lehető legteljesebb mértékben és részletességgel – nevükkel és helyettesítő jellel.

Az épített fedettséget a belterületek, ipari területek, zártkertek és belterületi zöldfelületek differenciált ábrázolásával reprezentáljuk.

Egyedi objektumok közül alaprajzos ábrázolással tüntetjük fel a kiemelt, nagyobb jelentőséggel bíró objektumokat, létesítményeket (neveik feliratozásával), mint például:

  • a stadionokat, a sport-központokat,
  • a bevásárlóközpontokat,
  • az egyetemi campusokat, a kórházakat,
  • az ipari parkokat,
  • a közparkokat,  valamint
  • a POI-adatbázis adatai közül az áruházláncokat, piacokat, vásárcsarnokokat, azok közhasználatú elnevezéseikkel.

Természeti elemek közül, ábrázoljuk:

  •  a tavakat, víztárolókat,
  • folyamokat, folyókat és egyvonalas elemként a patakokat, csatornákat,
  • az erdőket,
  • a nemzeti parkokat, tájvédelmi körzeteket és természetvédelmi területeket nevükkel együtt.

A térképen egységes jelek használatával ábrázoljuk a határátkelőhelyeket és a benzinkutakat, valamint magyarázó megírások feltüntetésével a temetőket is.

Mintaképek a mérettartományból

Képek grafikai jellemzői

A térkép grafikai megjelenése – jelkulcsa, szimbólumrendszere – az egyes méretarányok között egységes, a jelrendszer következetes.

A térképi képek előállítása során nagy hangsúlyt fektettünk a térképi objektumok grafikai megjelenésének minőségére, a tiszta, egyértelmű ábrázolásmódra, a kartografálási és térképszerkesztési szabályok és hagyományok alkalmazására és különös gonddal jártunk el a térképi feliratok és megírások kategorizálása, tipográfiai tervezése és a térképen történő elhelyezése során.

A térképi ábrázolás mentén az egyértelműségre, a teljességre és a szemléletességre, valamint a GIS-alapú térképekkel kapcsolatban gyakorta jellemző, a térkép szemléletességét és érthetőségét csorbító hibák – összelógások, differenciáltság és csoportképzések, szintbeliség hiánya – elkerülésére törekedtünk.

Minden egyes nagyítási szint megjelenítése esetén a lehető legtöbb információt igyekeztünk feltüntetni a térképen, ugyanakkor törekedtünk a túlzsúfoltság és a térkép túlterhelésének elkerülésére is.